01 Az olvadt csepp gravitációja
Bármely tárgy hajlamos megereszkedni saját gravitációja miatt. Lapos hegesztésnél a fémolvadékcsepp gravitációja elősegíti az olvadt csepp átmenetét. Függőleges hegesztésnél és fejhegesztésnél azonban az olvadékcsepp gravitációja akadályozza az olvadékcsepp átmenetét az olvadékmedencébe, és akadályt képez.
02 Felületi feszültség
Más folyadékokhoz hasonlóan a folyékony fémnek is van felületi feszültsége, vagyis ha nincs külső erő, a folyadék felülete minimálisra csökken és körbe zsugorodik. Folyékony fém esetében a felületi feszültség az olvadt fémet gömb alakúvá teszi.
Az elektróda fém megolvadása után folyékony féme nem esik le azonnal, hanem felületi feszültség hatására gömb alakú cseppet képez az elektróda végén. Ahogy az elektróda tovább olvad, az olvadt csepp térfogata tovább növekszik, amíg az olvadt cseppre ható erő meg nem haladja az olvadt csepp és a hegesztőmag határfelülete közötti feszültséget, és az olvadt csepp el nem válik a hegesztőmagtól. és átmenet az olvadt medencébe. Ezért a felületi feszültség nem kedvez az olvadt cseppek átmenetének lapos hegesztésnél.
A felületi feszültség azonban előnyös az olvadt cseppek átviteléhez, ha más helyzetekben, például fej feletti hegesztéskor hegesztést végez. Először is, az olvadt medencefém a felületi feszültség hatására fejjel lefelé lóg a hegesztési varraton, és nem könnyű lecsepegni;
Másodszor, amikor az olvadékcsepp az elektróda végén érintkezik az olvadt medencefémmel, az olvadékcsepp az olvadt medence felületi feszültségének hatására az olvadékmedencébe húzódik.
Minél nagyobb a felületi feszültség, annál nagyobb az olvadt csepp a hegesztőmag végén. A felületi feszültség nagysága sok tényezőtől függ. Például minél nagyobb az elektróda átmérője, annál nagyobb az olvadt csepp felületi feszültsége az elektróda végén;
Minél magasabb a folyékony fém hőmérséklete, annál kisebb a felületi feszültsége. Oxidáló gáz (Ar-O2 Ar-CO2) hozzáadása a védőgázhoz jelentősen csökkentheti a folyékony fém felületi feszültségét, ami elősegíti a finom szemcsés olvadékcseppek képződését, amelyek átkerülnek az olvadékmedencébe.
03 Elektromágneses erő (elektromágneses összehúzó erő)
Az ellentétek vonzzák egymást, így a két vezető vonzza egymást. Azt az erőt, amely a két vezetőt vonzza, elektromágneses erőnek nevezzük. Az irány kívülről befelé halad. Az elektromágneses erő nagysága arányos a két vezető áramának szorzatával, vagyis minél nagyobb a vezetőn áthaladó áram, annál nagyobb az elektromágneses erő.
Hegesztéskor a töltött hegesztőhuzalt és a hegesztőhuzal végén lévő folyadékcseppeket sok áramvezető vezetékből állónak tekinthetjük.
Ily módon a fent említett elektromágneses hatáselv szerint nem nehéz megérteni, hogy a hegesztőhuzalra és a cseppre is minden oldalról a középpont felé sugárirányú összehúzó erő hat, ezért ezt elektromágneses összenyomó erőnek nevezzük.
Az elektromágneses összenyomó erő hatására a hegesztőpálca keresztmetszete zsugorodik. Az elektromágneses kompressziós erő nincs hatással a hegesztőpálca szilárd részére, de nagy hatással van a hegesztőpálca végén lévő folyékony fémre, és a cseppek gyors kialakulását idézi elő.
A gömb alakú fémcseppen az elektromágneses erő függőlegesen hat a felületére. A legnagyobb áramsűrűségű hely a csepp vékony átmérőjű része lesz, amely egyben az is, ahol az elektromágneses nyomóerő leginkább hat.
Ezért, ahogy a nyak fokozatosan vékonyodik, az áramsűrűség növekszik, és az elektromágneses nyomóerő is növekszik, ami arra készteti az olvadt cseppet, hogy gyorsan elszakadjon az elektróda végétől, és átmenjen az olvadt medencébe. Ez biztosítja, hogy az olvadt csepp bármilyen térbeli helyzetben zökkenőmentesen át tudjon olvadni.
A Xinfa hegesztőberendezés kiváló minőséggel és alacsony árral rendelkezik. A részletekért látogasson el:Hegesztő- és vágóberendezések gyártói – Kínai Hegesztő- és Vágógyár és Szállítók (xinfatools.com)
Az alacsony hegesztőáram és a hegesztés két esetben az elektromágneses nyomóerő hatása a cseppátmenetre eltérő. Ha a hegesztőáram alacsony, az elektromágneses erő kicsi. Ekkor a hegesztőhuzal végén lévő folyékony fémre főleg két erő hat, az egyik a felületi feszültség, a másik pedig a gravitáció.
Ezért, ahogy a hegesztőhuzal tovább olvad, a hegesztőhuzal végén lógó folyadékcsepp térfogata tovább növekszik. Ha a térfogat egy bizonyos mértékig megnövekszik, és a gravitációja elegendő a felületi feszültség leküzdésére, a csepp leválik a hegesztőhuzalról, és a gravitáció hatására az olvadt medencébe esik.
Ebben az esetben a csepp mérete gyakran nagy. Amikor egy ilyen nagy csepp áthalad az ívrésen, az ív gyakran rövidre záródik, ami nagy kifröccsenéseket eredményez, és az ívégetés nagyon instabil. Ha a hegesztőáram nagy, az elektromágneses nyomóerő viszonylag nagy.
Ezzel szemben a gravitáció szerepe nagyon kicsi. A folyadékcsepp az elektromágneses nyomóerő hatására főként kisebb cseppekkel az olvadékmedencébe kerül át, és az irányultság erős. Függetlenül a lapos hegesztési pozíciótól vagy a felső hegesztési pozíciótól, a fémcsepp mindig a hegesztőhuzalból az ívtengely mentén az olvadt medencébe megy át a mágneses mező kompressziós erő hatására.
A hegesztés során az elektródán vagy a huzalon lévő áramsűrűség általában viszonylag nagy, ezért az elektromágneses erő a fő erő, amely elősegíti az olvadt csepp átmenetét a hegesztés során. A gázvédő rúd használatakor az olvadt cseppek méretét a hegesztőáram sűrűségének beállításával szabályozzák, ami a technológia egyik fő eszköze.
A hegesztés az ív körüli elektromágneses erő. A fent említett hatásokon kívül más erőt is kiválthat, ami a mágneses tér intenzitásának egyenetlen eloszlása által keltett erő.
Mivel az elektróda fém áramsűrűsége nagyobb, mint a hegesztési varrat sűrűsége, az elektródán keletkező mágneses tér intenzitása nagyobb, mint a hegesztésen keletkező mágneses tér intenzitása, így az elektróda hosszanti iránya mentén térerő keletkezik. .
Hatásiránya a nagy mágneses tér intenzitású helytől (elektróda) az alacsony mágneses térerősségű helyig (hegesztés), így bármilyen térbeli helyzetű is legyen a varrat, mindig elősegíti az olvadék átmenetét. csepp az olvadt medencébe.
04 Pólusnyomás (ponterő)
A hegesztési ívben lévő töltött részecskék főként elektronok és pozitív ionok. Az elektromos tér hatására az elektronvonal az anód felé, a pozitív ionok pedig a katód felé mozognak. Ezek a töltött részecskék ütköznek a két póluson lévő fényes foltokkal, és keletkeznek.
Ha a DC pozitívan kapcsolódik, a pozitív ionok nyomása akadályozza az olvadt csepp átmenetét. Ha az egyenáram fordítottan kapcsolódik, az elektronok nyomása akadályozza az olvadt csepp átmenetét. Mivel a pozitív ionok tömege nagyobb, mint az elektronoké, a pozitív ionáram nyomása nagyobb, mint az elektronáramlásé.
Ezért könnyű finomrészecske-átmenetet létrehozni, ha a fordított csatlakozást csatlakoztatjuk, de nem könnyű, ha a pozitív csatlakozást csatlakoztatjuk. Ennek oka az eltérő pólusnyomás.
05 Gázfúvó erő (plazmaáramlási erő)
A kézi ívhegesztésnél az elektródabevonat olvadása kismértékben elmarad a hegesztőmag olvadásától, és a bevonat végén még meg nem olvadt "trombita" alakú hüvely kis szakaszát képezi.
A burkolatban lévő hegesztőmagban nagy mennyiségű gáz keletkezik a bevonat-elgázosító bomlása során, és CO-gáz, amely a szénelemek oxidációja során keletkezik. Ezek a gázok gyorsan kitágulnak a magas hőmérsékletre való felmelegedés következtében, és a megolvadatlan burkolat irányában egyenes (egyenes) és stabil légáramban rohannak, és az olvadékcseppeket az olvadékmedencébe fújják. A hegesztési varrat térbeli helyzetétől függetlenül ez a légáramlás előnyös lesz az olvadt fém átmenetéhez.
Feladás időpontja: 2024. augusztus 20
